Túlzás nélkül sporttörténelmet írt Bragmayer Zsanett. Akárhova is fog fejlődni a triatlon, mint Esport, az immáron történelem, hogy 2022-ben a World Triathlon első ízben írta ki az Esport VB-t, amit nevezhetünk teremtriatlon VB-nek is. Bár ez nem ilyen egyszerű, hiszen rengeteg újdonságot szolgáltatott még a rutinosabb triatlonosoknak is az első sorozat.
Három futamot bonyolítottak le. Kettő úgymond „mezei fordulót”, majd következett a szingapúri kiemelt pontozású futam. Az úszás természetesen nem szimulátoron történt, a kerékpározást és a futást azonban görgőn, illetve futópadon rendezték. A kerékpár szolgált a legkevesebb meglepetéssel, hiszen a már jól bejáratott Zwift rendszeren tekertek a versenyzők, amely azért már bőven túl van a gyerekbetegségein. Ez egy korrekt, watt alapú, a valóságot meglehetősen jól szimuláló rendszer. Itt egyetlen homokszem került a rendezésbe, nevezetesen az előre kihirdetett „szélárnyék” opció kikapcsolása Münchenben nem sikerült. Ott a végeredményt befolyásoló tényező is lett az, ha valaki úszáson, avagy a fordított rendszerű triatlonnál futáson leszakadt a többiektől. Zsani is így járt, és konkrétan esélytelen volt a futás után egyedül visszatekerni a többiekre. A második, londoni futamra már valóban kikapcsolták a szélárnyékot, így a versenyzők csak a saját erejükre hagyatkozhattak.
A futás még ennél is nagyobb meglepetéssel szolgált, legalábbis azon számára, akik a saját súlyos futószalagon még nem futottak. Egészen újszerű technikát kíván meg, egyszerűen képtelenség elsőre jól futni rajta. Sajnos ezt is megtapasztaltuk Zsanettel Münchenben, sőt gyakorlás hiányában a futómozgás még Londonban sem volt az igazi.
Az első futam előtt, ha lehet ilyet mondani, tökéletesen az Arena Games-hez szükséges képességekkel ellentétesen fejlesztettük Zsanettet, aki a Challenge Salou féltávú triatlonra készült, majd vett részt. Ezt egyrészt ki is kellett pihenni, másrészt kellett volna picit gyorsítani is. Erre mindössze egy hét állt rendelkezésre, így nem meglepő módon nem igazán volt még friss, ezért bár döntőbe jutott, ott már nem volt képes maradandót alkotni.
München után következett egy edzőtábor Pulában, ugyanis elsősorban az idei WTCS versenyekre, és az olimpiai kvalifikáció kezdetére készültünk. Az edzőtábor remekül sikerült, de frissességről szó nem volt Londonban sem. Bejutott a döntőbe itt is, de a pörgéshez szükséges pihent állapot hiányában ott is az volt a maximum számára. Egyébként már ezeken is látható volt, hogy inkább azzal volt a probléma, hogy egymás után többször kell menni, és mindig vörös zónában. Egyszer sikerült, kétszer is. Harmadikra már döcögtek a lábak, a végén meg már kijött a fáradtság. Így utólag is úgy gondolom, hogy kár lett volna maximálisan kikönnyíteni ezekre a versenyekre. Meglehet, hogy akár meg is nyerhette volna az összetettet, számunkra mégis a hosszú távú célok voltak a meghatározóak.
És következett Szingapúr. Erre már egész jól fel tudtunk készülni. A yokohamai WTCS és az arzachenai sprint VK miatt amúgy is előtérbe kerültek a kombi edzések, több volt a pihenés, kevesebb a mennyiség, és nagyobb tempóban tudott Zsanett közlekedni. Az eredmény abszolút látható volt. Nem kétszer tudott jól menni, hanem ezúttal hétszer! A két selejtező futam után következett a két vigaszágas futam, majd a háromfutamos döntő. És nem hogy nem ment falnak, hanem futamról futamra egyre erősebbnek tűnt a többi lányhoz képest.
Pedig Szingapúr szolgált jó pár meglepetéssel. A városállam konkrétan majdnem az egyenlítőn fekszik. 90%-os páratartalom mellett 40 fok volt a déli órákban. A Superleague szervezői pedig hol máshol tették volna ki a szabadba az egyébként „teremtriatlon” résztvevőit, mint ebben a hőségben…
Az iszonyatos melegben az egy helyben tekerés, és futás miatt nulla menetszél volt, amit egy fáradt ventillátorral próbálták orvosolni, kevés sikerrel. A hidegből jött versenyzők láthatóan szenvedtek. Emellé jött még a 31 fokos tengervíz. Az úszás itt ugyanis kikerült élővízbe. És akkor a szokásos 5 futam helyett pont itt kellett hétszer versenyezni.
Zsanett korábbi, féltávos edzéseinek hatása szerintem most jött ki legjobban. Nagyon egyenletes időket tudott produkálni, miközben mindenki körről-körre lassult. Saját bevallása szerint semmi különlegeset nem csinált. Amúgy tényleg. „Csupán” nem ment falnak. A felvételeken látszott, hogy míg a többi lány szinte egyáltalán nem foglalkozott a locsolással, és a verseny közbeni frissítéssel, Zsani non-stop ivott, és fürdött. A taktika bejött, és a végén azt a Pottert tudta lefutni, aki arról híres, hogy bár fiúk között, de 14:41-gyel utcai világcsúcsott futott (amit végül nem hitelesítettek). Ráadásul, míg Zsanett mosolyogva nyilatkozott, Potter totál elkészülve alig bírt valamit kipréselni magából.
A versenyt magát egyelőre ne dimenzionáljuk túl. Jó játék volt, jól szolgálta a gyorsítási céljainkat. Rengeteg tapasztalattal szolgált, de most már fókuszáljunk a „rendes” triatlonra, ami 2óráig tart, ahol van szélárnyék, ahol van menetszél, ahol kanyarodni kell, és ahol úgy lehet futni, ahogy megszoktad, nem pedig, ahogy a szalag engedi. Ez vár Zsanettre mindössze 1hét múlva Yokohamában, ahol már egy brutális mezőnyben olimpiai távon kell helyt állnia. A látható állóképességi javulása, és az elért némi gyorsulása jó előjelek a futam előtt, ami a 2022-es szezon első VB futama, mégis már a 2022-es sorozat 3ikja. Rendhagyó módon ugyanis már 2021-ben elkezdődött a 2022-es VB. Ebben a hamburgi 4ik helyének köszönhetően most összetett 9ik helyen áll, bízhatunk tehát a jó folytatásban.
